Sipos Évi életútja a tökéletes példa arra, hogy nem muszáj egy egyívű karrierre fókuszálnunk: nyugodtan aknázzuk ki a bennünk rejlő sokszínűséget, és ha több dolog érdekel minket, merjünk többféle karrierbe is belekóstolni, sőt, ki is maxolni azokat.
Évi megoldásközpontú coach, tréner, motivációs térkép tanácsadó, valamint felnőttképzési és szakmai szakértő, oktató. Nem utolsósorban pedig szín- és stílustanácsadó.
A sokoldalúságtól már pályája elején sem tartott: közgazdászként és közgazdász tanárként végzett, emellett vámügyintézőként és a marketing területén is szerzett képesítést.
Eleinte a vállalati szférában képzelte el magát, ahol elemzői vénáját kamatoztathatta, így az Otto Katalógus beszerzésirányítási osztályán ugrott fejest a mélyvízbe. Majd az oktatás, a szakképzés világára váltott, ahol közgazdász tanárként villámgyorsan megtalálta a közös hangot a fiatalokkal.
Többek között osztályfőnökként, gyakorlati oktatásvezetőként, duális képzésért felelős igazgatóhelyettesként, szakmai szakértőként mindenféle önmagát és hivatását, útját kereső korosztállyal dolgozott. A diákok mellett a tanárokat, a tananyagot és önmagát is fejlesztette.
– Mindig arra törekedtem, hogy egyfajta hidat közvetítsek a diákok számára az iskola, a tananyag és a cégek, tehát a valóság között. Mert nem attól lesz valaki jó, ha kitűnő tanulóként sokat ül a tananyag fölött, és szárnyal egy általunk kreált burokban, hanem akkor, ha meg tudja állni a helyét a való világban, képes megmutatni, hogy mit tud – mondja Évi.
A pályaválasztó ne a szülei álmát, hanem a sajátját keresse
Szerinte ahogy az egyetemi tanulmányok esetében, úgy a szakmai képzéseknél is kiemelten fontos, hogy a pályaválasztó „tudja, hova érkezik”. Ne csak azért válassza például a logisztikát vagy a pénzügyet, mert „sok pénzt akar keresni, és a nagynénje azt mondta neki, hogy ez jó lesz” vagy mert „a nagybátyja is kamionozik”.
Ezért is jó, ha a képzés elején elegendő időt szánnak az asszimilálódásra. Például a BGSZC Belvárosi Technikumában az „1. hét projekt” bevett gyakorlatát a választott szakma megismertetésére alakította a „Miből lesz a cserebogár avagy hogyan válhatok kiváló szakemberré?” című programmal, a szakmaismeretet támogató, szakemberekkel készített interjúk mellé olyan, a Szinergia Üzleti Szakképző Iskola korábbi jó gyakorlatából inspirált tréningelemek kerültek be, amelyek a korai kapcsolódást és a lemorzsolódás megelőzését is szolgálták.
Évi mindig figyelt és ráérzett tanítványai erősségeire, azok alapján terelgette őket a megfelelő pálya vagy épp gyakorlati hely felé. Nemcsak az adottságaikra épített, hanem látta azt is, hogy kinek milyen motivációi vannak.
Kiszúrta, ha valakit csak a félelem tartott vissza, és csupán arra volt szüksége, hogy higgyenek benne a céljai elérésével kapcsolatban.
– Segítettem eldönteni, hogy milyen területre menjenek, például szállítmányozás, készletgazdálkodás, beszerzés vagy kereskedelmi logisztika. Mert van, aki az utóbbiban tud kiteljesedni, de például egy szállítmányozó cégnél meg inkább elnyomnák.
Pont ezért végeztem el egy előzetes toborzás-kiválasztást, ezért voltak az interjúk, és ezért szerettem őket legalább egy-két órában tanítani is, hogy tudjam, hogy ki az, akihez egy „versenyistállósabb” multi illik, és ki az, akit érdekel egy adott terület, de közben „bratyizni” szeretne, jól akarja magát érezni. És nagyon szép szárnyalások voltak/vannak, szerencsére a mai napig sokan hálásak a tanácsaimért – mutat rá.
A Soproni Egyetemen HR-eseket tanított, őket is arra bíztatta, hogy ne csak a diplomás munkaerőt keressék, hanem csapjanak le a szakképzésből érkezőkre is, akik lehet, hogy egy kicsit később „érnek be”, de fantasztikus utánpótlássá válhatnak. A mai napig fel szokták hívni olyan régi tanítványai, akik például egy előléptetés miatt diplomát szeretnének, de nem tudnak választani a szakok között.
Hogyan akarjuk a stílusunkkal megmutatni, kik vagyunk, ha mi magunk sem tudjuk?
Egy személyes elakadást követően Évi 2015-ben végezte el a business coach képzést az ELTE-n, ami a tanári és szakértői irányok után a coaching útján is elindította:
– Egy ponton azt éreztem, hogy minden tök tuti körülöttem: munka, pénz, barátok, már a lakást is majdnem teljesen kifizettem, mégis mintha meg lennék rekedve. Ekkor elém került ez a lehetőség, ami aztán el is indított egy pozitív irányba.
Ekkoriban óraadóként számos képzőintézményben dolgozott, később pedig elkezdett egy doktori képzést is tehetségmenedzsment témakörben, valamint a megoldásközpontú brief coaching megközelítést választotta.
– Nem alakultam át tanárból coachcsá. Nem lettem a pozitív pedagógia híve, mert abban nem hiszek – túlzottan szakbarbár vagyok ahhoz, hogy ne javítsam ki azokat a dolgokat, amik szakmailag fontosak. Viszont tudtam, hogyan kérdezzek vissza, ha a diákoknak a kérdésre van inkább szükségük, nem pedig arra, hogy én mondjam meg a választ. Így az oktatói és a coach szerepeket sikerült jól ötvöznöm.
A stílustanácsadás témájában Évi saját maga miatt merült el, „élménykedni ment”.
– Mindig is szerettem öltözködni, imádom, ha valami játékos és nem tipikus, nem sablonos – mondja.
Így talált rá Kovács Marcella Lola Stílusakadémiájára, ami után még Tarcsay Mária szín- és stílustanácsadó kurzusát is elvégezte.
Nem „sima” stylist szeretett volna lenni, abból sok van a piacon. Azt tűzte ki célul, hogy a kliensei tényleg jól érezzék magukat a bőrükben, mérettől, kortól függetlenül, mindehhez pedig az önismeretnél semmi sem alapvetőbb.
Így fogalmazódott meg benne, hogy a stílustanácsadást össze kellene kötni egy megoldásközpontú coaching folyamattal. Coaching&Styling nevezetű módszere a két terület eszköztárát felvonultató komplex program, melyben személyre szabottan, a személyiséget leginkább támogató és kiemelő módon segít az ügyfeleknek „magabiztos identitást építeni”.
– Az oké, hogy a stílusunkkal kommunikálunk. De a stílusunkat az határozza meg, hogy kik vagyunk. Ha ezzel nem vagyunk tisztában, akkor hogyan akarunk úgy felöltözni, hogy megmutassuk magunkat, és hogy mik a határaink? – kérdi.
Nagyon izgalmas téma, hogy mindezt a színekkel, a szabással, a mintákkal, a kiegészítőkkel miként befolyásoljuk, de még érdekesebb, hogy maga az üzenet, amit közvetíteni szeretnénk, megszületett-e már egyáltalán bennünk.
– Én nem csak azt akarom, hogy szép legyél. Legyél szép is, de akkor leszel az, ha jól vagy. Ez pedig akkor jön el, amikor rendet teszel magadban, és egy kicsit tisztábban látod, hogy egyáltalán mit is szeretnél az életedtől – avat be Sipos Évi.
Hogyan függ össze ez a sok minden – a coaching, a stílustanácsadás, a képzések, a segítségadás a pályaválasztásban?
– Minden mindennel összefügg. A szakértői munkáim összefüggenek az oktatással. Az oktatás összefonódik a tehetséggel, a motivációval.
A valódi tehetség az nem csak egy adottság, hanem kell hozzá motiváció is. Ha az nincs, akkor nem lesz belőle tehetség.
Holnap például egy pályaorientációs napra megyek egy iskolába. Egyrészt beviszem a coachos-tréneres eszközeimet, de ugyanúgy a stílustanácsadós gondolatok is segítségemre lesznek a megjelenés, az önismeret, az önreflexió kérdéseivel.
Elsősorban nem edukálni, hanem inspirálni szeretne, az élethez való hozzáállásával is.
– Azt gondolom, hogy én azt az életet éltem, amit én választottam. Azt csináltam mindig, amit szerettem volna, ami jól esett. Hosszútávban gondolkodom, nem feltétlenül áldozok be dolgokat, de ha valami meg nagyon tetszik, azt megcsinálom, mert érdekel, mert vonz, mert kihívást jelent, és szeretem magam kipróbálni.
És igen, alapvetően bátor vagyok, mert simán felállok, ha úgy ítélem meg, hogy valami nem működik és merek kockáztatni. És sajnos azt látom, hogy sok nő ezt nem teszi meg.
Megoldásközpontú brief coachként lényegesnek tartja kiemelni, hogy bár a problémák megosztása is hasznos, de egy idő után „lépjünk túl a ventiláláson”, és menjünk tovább.
– Aki nem képes tovább menni, az nem tud a megoldásra fókuszálni, számára inkább egy pszichológus tud támogatást nyújtani. Viszont, ha valaki megteszi azt az első nehéz lépést, onnantól már minden jobb lesz. Nem miattam, hanem saját maga miatt.
Szerinte a személyiségfejlesztés nagyon fontos, az új hobbik, projektek, tudások is mind ezt támogatják. Ő most épp azon van, hogy a szövést és a fonást is beleépítse a coachingba, hogy legyen benne egy kis művészi vonal:
– Nem túl jó kézügyességem, de imádom az alkotást – most tervezek rokkát venni, hogy a saját fonalammal szőhessek. Már a szövőszékemet is megrendeltem.
Évi nem szeretne erről a nyitott hozzáállásáról lemondani, mint ahogy a tehetséges fiatalok és útjukat keresők támogatásáról sem.
nyitókép: Sipos Évi
8 éve mutatjuk meg független magazinként a hétköznapi hősöket: benneteket. 
Most mi kérjük a Te segítségedet. Add a Női Váltó Alapítványnak az adód 1%-át! Hogy cikket írhassunk, eseményt szervezhessünk és tovább segíthessünk, amikor szükséged van rá!
Női Váltó Alapítvány adószám: 19345811-1-41
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
