„Nincsen vesztes helyzet. Veszteségek vannak, de minden pillanatban, és minden helyzetben ahol vagyok, nekem az a dolgom, hogy fölemeljem magam, és azon a négyszögölön, ahol én vagyok, úgy érezze magát minden résztvevő, hogy több öröme legyen a jelenlétemből, mint bánata.” Levente Péter a Negyedik negyedben beszélt arról, hogyan áll talpra minden helyzetben, mi az a túlélő tréning, és miért érzi, hogy minden magyarul beszélő emberért felelősséggel tartozik.
Két és fél évesen veszítette el szülővárosát, amikor szüleivel elmenekült Nagyváradról. Azóta hord kalapot, mert mint mondja, magával viszi háztetőjét, hogy ahova éppen érkezik, otthon érezze magát. Ám nem ez volt a legnagyobb vesztesége, hanem két fia halála. „Negyven éves koromban, 15 éves házasként, egy csodálatos kislánnyal, egy nagyszerű feleséggel, a padlón feküdtem…akkor rádöbbentem, hogy éretlen felnőtt vagyok, ezt nem fogom tudni feldolgozni. És akkor elhatároztam, hogy érett felnőtté szeretnék növekedni.” Ez, mint mondja, három évébe telt.
Nem hisz a sorsszerűségben, hanem tudja hogy létezik, és Istennel is így van. Mint mondja, szerinte három érték van, ami láthatatlan, a kísértő, a teremtő és a csoda. És aki tisztában van a transzcendesben rejlő láthatatlan értékkel, az semmilyen helyzetben nem lehet hátrányban. Pedig őt is érik kísértések, naponta tucatszor, aminek ellen kell állnia. „Alkohol, dohány és nőfüggő vagyok, tehát én a mai napig minden nőnek kalapot emelek, ha egy szoknyás nőt látok…akkor azt mondom, ‘Asszonyom, bocsásson meg’, és feleségemnek is mondom, ‘Ne haragudj, de ezt a nőt meg kell pörgetnem.’ Tíz közül tíz azt mondta az elmúlt hatvan évben, hogy igen.”
Levente Péter mesél még szülei elvesztéséről, arról, mennyi mindent kapott édesapjától, vagy épp arról, miért csak önmagától fél.
Fotó: Negyedik negyed
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
