Régebben beszélgető klubot üzemeltettem olyan nőknek, akiknek szabadidőből volt a legkevesebb, mert nagyobb támogatási szükségletű gyermeket neveltek. Helga több alkalommal azzal hívott fel, hogy nem tud eljönni, mert Patrik, a fia véresre karmolta az arcát vagy úgy megrúgta a combját, hogy nem tud lábra állni. Aki nem élt át hasonlót, elképzelni sem tudja, milyen érzés, hogy nem mersz hátat fordítani, imádott gyerekednek.
A szülők bármit megtesznek, elmennek akár a falig, ha gyermekük egészsége, testi-lelki épsége és boldogsága veszélybe kerül, de sok családban éppen fordított a helyzet. Előfordul, hogy az indulatkezelési nehézséggel élő kamasz vagy fiatal felnőtt miatt kerül veszélybe anya, apa és a kisebb testvérek, miközben mindenki tudja, hogy ettől a helyzettől a bántalmazó is szenved.
Szeretem a gyerekemet, de…
Mielőtt bárki összemosná az autizmus diagnózist az agresszióval tudni kell, hogy az autizmus spektrum zavar egy olyan állapot, amelyben a magas intellektusú, jó szocializációs készséggel bíró érintettek mellett megtaláljuk a középsúlyos értelmi fogyatékos személyt is.
A spektrum sokféleségére jellemző, hogy a kommunikációs nehézségek vagy annak teljes hiánya, az érzelmi túlterhelődés (melt-down) okozhat olyan állapotokat, amelyben az érintett gyakran nincs tudatában annak, hogy másoknak, akár családtagjainak fájdalmat okoz.
Sosem felejtem el Helga arcát, amikor egy-egy nehéz nap után felmentem hozzájuk, abban a reményben, hogy talán tudok valamiben segíteni. A szomorúság, a tehetetlen eszköztelenség sokszor kimondatta vele, hogy kell lennie valami megoldásnak, csak még nem találták meg:
„..amikor nyugodt és rám mosolyog, akkor megszakad a szívem érte, hogy miért kell neki is szenvednie…?”
Van megoldás: erőszakmentes önvédelem
A keleti harcművészetekkel már hét éves korában találkozott, akkor kezdett karatézni, és több mint negyven éve foglalkozik önvédelemmel Balázs György, az Életrevalók Program megálmodója, aki szerint a gyerekek biztonságérzetének erősítése nemcsak fizikai, hanem pszichológiai és szociális kérdés is. Az általa kifejlesztett és oktatott TREVA módszer fókuszában nem a küzdelem, hanem a preventív szemléletmód és a tudatos önvédelmi gondolkodás áll.
−Kezdetben a fiam osztályában kezdtem el krav magát (kifejezetten hatékony önvédelmi módszer) tanítani és ott szembesültem azzal, hogy az ilyen típusú ismeretek nem megfelelő kezekben milyen veszélyesek lehetnek.
Túl nagy a fizikai sérülések kockázata és az ebből adódó jogi következményekkel is számolni lehet, A társammal – Topánka Szilárddal − kezdtünk azon dolgozni, hogy ezt az igazán hatékony módszert iskolai körülményekhez igazítsuk és így született meg a TREVA – teszi hozzá György.
A módszer a Klebelsberg Központ érdeklődését is felkeltette 2022-ben, György elkezdett pedagógusokat képezni az ország több pontján. Rendszeresen tartott workshopokat, amelyek iránt szülők is hamar érdeklődni kezdtek.
− Egy képzés során találkoztam két tanárnővel, akik szemmel láthatóan tele voltak sérülésekkel, és a kérdésemre azt válaszolták, hogy ebben semmi meglepő nincs, hiszen ők gyógypedagógusok. Általuk kerültem a Gennaro Verolino Általános iskola és Speciális Szakiskolába, ahol az intézményvezető asszonnyal kezdtünk közösen gondolkodni arról, hogy a gyógypedagógusok számára milyen módon lehetne átadni azt a tudást, ami képes lenne a fizikai sérüléseket és az ebből adódó fluktuációt csökkenteni.
Biztonságos eszközök a szülők kezében
György hozzáteszi, hogy segítő hivatásban dolgozók és gyógypedagógusok számára kialakított módszer eddig nem volt itthon, pedig az autizmussal vagy indulatkezelési nehézséggel élő gyerekek és felnőttek nevelése, fejlesztése során gyakran kerülnek kiszámíthatatlan, olykor testi épségüket veszélyeztető helyzetekbe a velük foglalkozók, ugyanakkor szülők részéről is érkeztek ilyen visszajelzések.
− Egy édesanya, Sztojcseva Eszter hívott fel, hogy tartsak neki és a férjének egy képzést. Közel húsz órát töltöttem velük, ami nagyon erős tanulási folyamat volt számomra is.
Ahogy megismertem a család nehezített működését, az megerősített abban, hogy jó úton járok, hiszen ez egy „hiánycikk” és nem elsősorban az önvédelmi technika, hanem a szemlélet, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat attól, ami már túlmutat a komfortzónánkon, és eszközöket adjunk szülők kezébe, amivel az indulatkezelési nehézséggel élő gyermeküket és magukat is meg tudják védeni a lelki-és testi traumáktól − mondja György.
Már nem vagyok teljesen kiszolgáltatott
− Ábel első gyerek, és 2 éves kora táján tűnt fel, hogy a játékában, kommunikációjában kezd eltávolodni az átlagtól, majd háromévesen kapott autizmus diagnózist – kezdi történetüket Sztojcseva Eszter.
Ovisként tipikus gyerekek közé járt, az nagyon jó időszak volt, majd a Gennaro Verolino iskolába írattuk. Kiskamaszként is voltak nehéz periódusai, de a viselhetetlen helyzetek 15 éves kora táján lettek egyre gyakoribbak. Hogy ezek az indulatok miért jöttek ilyen hirtelen, egyik pillanatról a másikra, azt a mai napig nem tudjuk megfejteni.
Természetesen igyekeztünk a tanáraival együtt magyarázatot keresni, és úgy gondolom, hogy valami erős, belső frusztráció okozhatja, pedig igyekeztünk minden olyan körülményt kiiktatni az életéből, ami nyilvánvalóan zavarhatta. Ábel beszél, alaptermészete nagyon vidám, nyitott, szociális ember, szeret társaságban lenni, és épp emiatt is nagyon furcsa, hogy miért csap le szinte derült égből egy-egy kirohanása.
Ábel jelenleg pszichiátrián van, de amíg otthon volt, nem egyszer megtörtént, hogy rendőrt és mentőt kellett hívniuk.
Mindennaposak voltak a bántalmazások, az édesanya irányában nagyon súlyosak, és az otthoni környezet rombolása is komolyan elfajult.
Amikor azt kérdezem Esztertől, fel tud-e idézni olyan alkalmat amikor mindannyian otthon voltak és látszólag semmi nem zavarhatta Ábelt, mégis dühkitörése volt, látom, hogy még mindig a hatása alatt van a történteknek:
„én azért nem tudok erre válaszolni neked, mert nagyon erősen traumatizálva vagyok, de ha azt mondom, életveszélyben voltam, az megfelel az igazságnak. De, ennek ellenére hangsúlyozni szeretném, hogy az autizmus nem egyenlő az agresszióval és az én gyerekem sem tudatosan viselkedik így.”
A család úgy ismerkedett meg az önvédelmi módszerrel, hogy Balázs György abban az iskolában képezte a pedagógusokat, ahová Ábel járt és az osztályfőnök kötötte őket össze. Eszter hozzáteszi, hogy elég szkeptikus volt, nem hitt abban, hogy rajtuk bármi segíthet, de több hasonló helyzetben lévő szülővel megkeresték Györgyöt, és elkezdődött a heti egyszer, kétórás tréning.
− A képzés alatt közösségre is találtam, több olyan családdal ismerkedtem meg, akik hasonló cipőben járnak.
Nagyon megnyugtató volt érezni, hogy értik, amit mondok, és én is értem, amit ők mondanak, és van egy igazi, probléma orientált, és közben nagyon emberséges, végtelenül profi szakember, aki kifejezetten arra szabja a tréninget, hogy mi, szülők, milyen problémát viszünk be.
Ami számomra a legnagyobb meglepetés volt, hogy mennyire más ez az erőszakmentes önvédelmi technika, mint amit addig, ösztönből próbáltunk csinálni otthon. Hiszen, folyton az járt a fejemben, hogyan tudom megvédeni magam úgy, hogy közben a gyerekemnek ne essen bántódása.
Már a tréning első alkalmai után azt éreztem, hogy sokkal nagyobb önbizalommal tudok jelen lenni a fiammal szemben, mert nem vagyok teljesen eszköztelen. Ez hatalmas megnyugvást tud adni az embernek, ha egyáltalán beszélhetünk megnyugvásról ilyen helyzetben.
Mi lesz Ábellel, ha kikerül a kórházból? Eszterék több hasonló helyzetben élő családdal létrehozták a Világom Alapítványt, hogy támogatott lakhatást építsenek gyermekeik számára, hiszen eddig nem találtak befogadó intézményt. A kis adományozók támogatásával, illetve munkafelajánlásokkal a tervek szerint a ház két év múlva állni fog, ahol nyolc, addigra többségében felnőttkorú fiatal kezdheti majd el önálló életét, természetesen állandó segítők jelenlétében.
Mi történik a gyakorlatban?
Balázs Györggyel a Zuglói Benedek Elek EGYMI általános iskolában beszélgettünk. A fiam is ide járt, és mindig nosztalgiával gondolok azokra az évekre, mert az iskola szellemisége valóban gyerek központú volt minden tekintetben. Nem lepődtem meg azon, hogy a TREVA módszerre is nyitott volt az intézmény, így bepillanthattam a gyógypedagógusoknak tartott, tíz modulból álló tréningbe.
A foglalkozáson a pedagógusok párokban dolgoznak egymással szemben, az egyik sor a támadó, a másik védekező pozícióban. György kérésére én is beállok, hogy megtapasztaljam, hogyan lehet egy erős, határozott hanggal megállítani egy „támadót”, a kritikus 10 másodperces, limbikus szakaszban, még mielőtt traumatizálódna a közösség minden tagja.
Megismerem továbbá, hogyan tudom megvédeni a fej-váll-has-fül régiókat, és erőszakmentesen kilépni egy eszkalálódó helyzetből úgy, hogy az indulatkezelési nehézséget mutató, illetve a hiperérzékeny gyermekek számára is biztonságot adjon a pedagógus viselkedése.
– Bizonyára sokan felkapják a fejüket, hogy szegregált gyógypedagógiai intézményekben önvédelmi képzés indult, amely megtanítja őket hogyan védjék meg saját testi épségüket, ha egy autizmussal élő gyermek olyan szélsőséges viselkedést produkál, amely egyaránt valós fizikai veszélyt jelent a gyógypedagógusoknak, asszisztenseknek és a csoportba járó, többi gyermeknek is – mondja Nagyné Szakál Györgyi, a Zuglói Benedek Elek Egymi igazgatója.
Joggal merülhet fel a kérdés az olvasókban, miért tapasztalható ilyen mértékű „kiborulás” annak ellenére, hogy a hozzánk járó gyermekek a legmagasabb szakmai szintű autizmus specifikus fejlesztést kapják? Az a tapasztalatunk, hogy a háttérben az idegrendszer elfáradása áll, ami szorongást generál és ez indítja el a lavinát… – teszi hozzá az igazgatónő.
Az iskola diákjainak 80%-a autizmussal élő gyermek. A fenti problémát évek óta egyre intenzívebben tapasztalják a nevelők, fontossá vált, hogy a tanárok, asszisztensek és tanulók védelmével komolyan foglalkozzanak. A kérdés már csak az volt, hogyan nyúlhatnak úgy egy éppen tomboló gyermekhez, hogy a bántalmazás gyanúja még csak véletlenül se merüljön fel?
− A választ Balázs György önvédelmi képzése adta meg számunkra, egy facebook bejegyzés nyomán terjedt el a hír, hogy van megoldás ilyen helyzetekre, így kerültünk kapcsolatba a módszerrel. Köszönet illeti a Közép-Pesti Tankerületi Központot, hogy megértette ennek a képzésnek a szükségességét, és negyven fő számára nyújt finanszírozást – mondja az igazgatónő.
György azt tanítja a szülőknek és gyógypedagógusoknak egyaránt, hogy képesek legyenek felismerni a nehéz helyzeteket, azokban kijelölni a határaikat, azokat egyértelműen meghúzni. Amikor azt kérdezem, van-e különbség a pedagógusoknak és szülőknek tartott tréning között, azt válaszolja, hogy módszertanilag nincs, ugyanakkor igyekszik minden egyes képzést testre, vagyis problémára szabni, ezért mindig megkérdezi, hogy mi az a helyzet, amire megoldást szeretnének kapni?
– Pedagógusok esetében könnyebb a pálya, hiszen ők munka után el tudják engedni a nehéz napokat, de a szülők számára ennek esélye sincs, ők valódi segítség nélkül maradnak, ezen szeretnék a módszeremmel változtatni. – mutat rá.
A programról bővebben itt olvashatsz.
Fotók: Életrevalók Program
8 éve mutatjuk meg független magazinként a hétköznapi hősöket: benneteket. 
Most mi kérjük a Te segítségedet. Add a Női Váltó Alapítványnak az adód 1%-át! Hogy cikket írhassunk, eseményt szervezhessünk és tovább segíthessünk, amikor szükséged van rá!
Női Váltó Alapítvány adószám: 19345811-1-41
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
