A legtöbben csak a végeredményt látják. A hűvös estét, a koccanó poharakat, a pince meghitt hangulatát és a palackba zárt napfényt. De mi van a kulisszák mögött? Mi kell ahhoz, hogy egy házaspár a semmiből felépítsen egy működő borászatot, miközben zsonglőrködik a családdal, a munkával és a saját álmaival? Székely Emőke története.
Székely Emőke, a baji Borkuckó megálmodója nem tősgyökeres borászcsalád sarja, és nem is egy jól felépített befektetői háttérrel vágott bele a borkészítésbe. Az ő útja sokkal kövesebb, őszintébb és inspirálóbb volt.
Erdélyi gyökerek, baji újrakezdés és a tökéletes munkamegosztás
Emőke Erdélyből hozta magával a nyers munkaszeretetet, a föld tiszteletét és azt a mélyről fakadó mesélőkedvet, ami minden szavából árad. Az írás számára mindig is lételem volt, gyerekkora óta szavakba öntötte a körülötte lévő világot – nem véletlen, hogy korábban a Terézanyu pályázaton is díjazott lett az egyik írásával.
Amikor Bajon új életet kezdtek, a nulláról építették fel a saját világukat. A Borkuckó sikere mögött egy igazi, sziklaszilárd szövetség áll: míg a szőlőben szinte kizárólag a férje, Tomi a gazda – aki a sorok között vívja a mindennapi harcot az elemekkel és a természet szeszélyeivel –, addig Emőke birodalma a pince. Ő az, aki a tartályok és hordók felett bábáskodik, aki megéli és formálja a bor születését. A borok a saját gyermekeivé váltak, és ha van valami, amit a tartályok ellenőrzésénél is jobban szeret, az az, amikor egy pohár finom nedű mellett mesélhet róluk az idelátogatóknak.
„Amputálunk, hogy megmentsük az anyát” – Lemondások a tőkék között
A borászat azonban nemcsak emelkedett beszélgetésekről, hanem kőkemény fizikai munkáról és néha gyomorösszerándító döntésekről is szól. Különösen az olyan szélsőséges évszakokban, mint amilyeneket a klímaváltozás hoz.
Amikor a kánikula és a szárazság szorongatja az ültetvényt, Tomi a sorok között szembesül a valósággal: a szőlőtőke úgy viselkedik, mint egy önfeláldozó édesanya. Az utolsó csepp energiáját is a fürtökbe nyomja, és képes lenne belehalni a folyamatba, csak hogy a „gyermeke” beérjen.
„Itt jövünk mi, és döntünk úgy, hogy amputálunk” – meséli Emőke a zöldszüret drámaiságáról. „Mert nekünk a tőkére, az anyára van szükségünk. Neki jövőre is élnie, teremnie kell. Fáj látni a földön heverő fürtöket, de a felelős gazda tudja: néha le kell vágni a gyümölcs egy részét, hogy megmentsük a növény életét.”
A valóság filtering nélkül: Két gyerek, legók és rumli alapértelmezetten
De hogyan fér bele mindez egy olyan nő napjába, aki a pince, a saját munkája és a könyvírás mellett két kisgyereket nevel? A válasz egyszerű: úgy, hogy a tökéletesség illúzióját már régen elengedte.
Emőke élete egy állandó, sodró lendületű zsonglőrmutatvány, ahol a rumli nem kivételes állapot, hanem az alapértelmezett beállítás. Ahol a kézirat írása és a pincei teendők között a padlón szétszórt játékok jelentik az akadálypályát – és ahol egy bizonyos pont után a talp már annyira hozzászokik a megpróbáltatásokhoz, hogy még a klasszikus, éjszakai legóra lépés sem vált ki sikolyt.
Ez a szűretlen, kendőzetlen valóság az, ami miatt Emőke története annyira emberi és hozzáférhető. Nem egy steril borászati magazinból lépett ki, hanem a mindennapi vállalkozói és édesanyai küzdelmek sűrűjéből.
Mesélő borok – Könyvbe zárt küzdelmek és újjászületések
Így született meg a Mesélő borok című könyv ötlete is: az éjszakába nyúló csendes órákban, a mindennapi káosz, a pincében töltött órák és a szőlőben megélt alázat gyümölcseként.
Ez a kötet nem egy száraz borászati szakkönyv és nem is egy romantizált sikersztori. Sokkal inkább egy tükör mindazoknak a nőknek és vállalkozóknak, akik tudják, milyen a semmiből építkezni, megélni a mélypontokat, kávéval a kézben elindulni a rumlis szobán át, majd újra felállni és hittel menni tovább.
Közösségi összefogás: Írjuk együtt a történetet! (Határidő: augusztus 10.)
A könyv kiadása egy igazi közösségi összefogás eredményeként valósul meg. A Donably platformján futó kampányban már számtalan támogató állt Emőke mellé, köztük olyan ismert és elismert alkotók is, mint Rácz Zsuzsa írónő, aki szintén meglátta a történetben a tiszta, női erőt.
A kampány különlegessége, hogy minden támogatás személyes kapcsolattá válik: minden előrendelő neve bekerül a könyvbe, így az olvasók fizikai értelemben is a történet részeseivé válnak. Emőke minden támogatót egy pohár borra is vendégül lát Bajon, a Borkuckóban, amint a kötet elkészül.
Az idő azonban sürget: a közösségi gyűjtés augusztus 10-én lejár, így már csak kevés idő maradt arra, hogy biztosítsd a helyed a könyv lapjain!
Hidd el, hogy a jó történeteknek meg kell születniük!
A borászatban, a családban és az írásban egyetlen dolog közös: mindháromhoz idő, alázat és rengeteg szív kell. Székely Emőke útja bizonyíték arra, hogy a női vállalkozói erő nem a tökéletességben, hanem az őszinteségben, az összetartozásban és az életigaz pillanatok felvállalásában rejlik.
Ne hagyjuk, hogy ez a történet az asztalfiókban maradjon!
Legyél te is része a történetnek augusztus 10-ig! Rendeld elő a Mesélő borok című könyvet támogatói áron a Donably kampányban, biztosítsd be a neved a kötetben.
Kiemelt kép: Székely Emőke
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
