Hazánkban még gyerekcipőben jár, de rengeteg lehetőséget rejt az agroturizmus, amely tökéletes terep arra, hogy a nők is megtalálják a helyüket a mezőgazdaságban. Ráadásul pont azok a készségek vihetik sikerre, amelyek jellemzően női erősségek. Javában zajlik az Agroturizmusra FEL! országos roadshow, melynek apropóján a női vállalkozók agroturizmusban betöltött szerepéről beszélgettünk Kujáni Katalinnal, a Kislépték Egyesület elnökével.
Tradicionális helyi finomságokat főzni egy falusi konyhában, gyógynövényeket gyűjteni egy mesés fűszerkertben, korongozni egy kis kerámiaműhelyben – megannyi élmény, amely felejthetetlenné tehet egy vidéki kiruccanást. Ez az agroturizmus, amely számos országban virágzik, Magyarországon azonban még mindig kevesen látnak benne fantáziát, vagy legalábbis kevesen fektetnek bele különösebb energiát. Pedig a családi vállalkozásoknak, a termelőknek – köztük nagyon sok nőnek – új lehetőségeket és bevételi forrást jelenthet.
Falusi vendégasztalból jövedelmező vállalkozás
Hogy mit takar egyáltalán az agroturisztikai szolgáltatás? A legfontosabb kritériuma, hogy aki végzi, az mezőgazdasági termelő legyen, s mellette végezzen kiegészítő tevékenységet. Ez lehet szállásadás a gazdaságban kialakított szálláshelyen, étkeztetés – például amikor a termelő a saját terményeiből főz a vendégeknek -, vagy valamilyen kiegészítő program. Az utóbbi a lovagoltatástól a sajtkészítő workshopig és közös kenyérsütésig bármi lehet, ami kötődik a gazdaság tevékenységéhez.
A kistermelőket, kézműveseket és gazdálkodókat segítő Kislépték Egyesület felmérése szerint jelenleg a közel 400 ezer hazai családi gazdaság mindössze 6%-a végez valamilyen agroturisztikai szolgáltatást, ami nagyon kevés.
Pedig Kujáni Katalin, az egyesület elnöke szerint hatalmas potenciál van a hazai gazdaságokban, a 23 ezer kistermelő legalább fele biztosan alkalmas lenne arra, hogy ezzel foglalkozzon.
– Vagy azért, mert nagyon szép helyen él, vagy azért, mert olyan terméket állít elő, amelynek a készítését érdemes bemutatni, vagy azért, mert a gyönyörű kertjében nagyszerű tematikus foglalkozásokat lehet tartani. A mezőgazdaság szinte minden területén meg lehet találni a lehetőséget -, mondja a szakember. Ez persze időigényes munka, legalább fél embert kíván, és szemléletváltás is kell hozzá, hogy valaki ne csak termeljen, hanem meg is mutassa magát, a tevékenységét.
Nők viszik sikerre
Jó hír, hogy az agroturizmus kifejezetten az a területe a mezőgazdaságnak, amelyben a nők megtalálhatják a helyüket – és saját magukat is -, hiszen csupa olyan kompetencia szükséges hozzá, amelyben mi, nők erősen vagyunk. Kommunikáció, szervezőkészség, közösségépítés – ezek a kulcsai a sikernek.
Ezt látni azokban az országokban is, ahol virágzik az agroturizmus.
– Nyugat-Európában, sőt, a világon bármerre nézünk, az agroturizmus kifejezetten női feladat. Nagyon jó lehetőséget kínál a család női tagjainak, akár már a fiatal lányoknak is, hogy kibontakozzanak, megmutassák magukat, fejlesszék a szépérzéküket, a kreativitásukat, a kommunikációjukat. Ez nem azt jelenti, hogy a férfiak nem találhatják meg benne a helyüket, sokan meg is teszik, de egy gazdaság csinosítása, a kreatív programok kitalálása, a főzés vagy a vendégfogadás nagyon szép női feladat lehet. Nem véletlen, hogy sok helyen falusi vendéglátó gazdasszonyképzésekkel is segítik a nőket – mondja Kujáni Katalin.
Nem is kell messze menni, a szomszédos Ausztria az egyik legszebb példa az agroturizmusra, de Olaszországról is érdemes példát venni. A világ első agroturisztikai hálózatát például Észak-Olaszországban alakították meg azok a termelők, akik egy-egy kiadó szobával szerették volna felturbózni a családi gazdaságot.
Sokan keresik a lelassulós programokat
Kifejezetten kedvező trend, hogy egyre többen fordulnak a hagyományos, lelassulós, valódi élményt és kapcsolódást jelentő tevékenységek felé és keresik a szabadidejükben is az ilyen programokat.
Ők szívesen vesznek részt például kovászoskenyér-sütésen vagy közös főzésen egy falusi vendégasztal mellett, de van olyan termelő is, aki virágkosarakat, míg más csokibonbonokat készít.
Akad olyan falusi porta, ahol a tradicionális olajütés rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók, máshol a korongozással vagy nemezeléssel lehet megismerkedni egy-egy különleges program keretében, de izgalmas az is, amikor a saját gyógytea-keverékét vagy fürdősóját állíthatja össze az ember.
Kujáni Katalin és a Kislépték Egyesület abban segít a termelőknek, hogy felfedezzék az agroturizmusban rejlő lehetőségeket. Már csak azért is, mert ez egy plusz lába lehet a vállalkozásuknak, amely akkor is bevételt hozhat, ha a termelés éppen nem a legjövedelmezőbb.
– Osztrák szakemberek számításai szerint a szállásadóként egy ágyból számítható bevétel megegyezik az egy borjúból „kivehető” bevétellel. Gazdasági szempontból tehát egy jól tervezhető és jövedelmező történet lehet, ha valaki ezzel komolyan kezd el foglalkozni – mondja Katalin. Annál is inkább, teszi hozzá, mert az agroturizmus némiképp kompenzálhatja a mezőgazdaság kiszámíthatatlanságát.
– Vannak olyan partnereink, akiknek a teljes termését elvitte a tavaszi fagykár, és a történelmi aszály miatt is nagyon komoly problémák vannak a mezőgazdaságban. Iyenkor nagy segítség, ha mondjuk szállásadásból még mindig van annyi bevétele a gazdának, amiből a jövő évi vetőmagot meg tudja vásárolni…
A szakember lelkesen sorolja, milyen ötletekkel lehet kiaknázni a meglévő családi vállalkozásokban rejlő potenciált. Na és persze azt, hogy hazánk erősségei a jól elkülönülő, gyönyörű tájegységek, amelyek mindegyike más-más lehetőségeket kínál az agroturizmus iránt érdeklődőknek.
Az Őrségben például az olajütés és a fazekasság köré lehet tematikus programokat építeni, a Mátrában izgalmas lehet ehető vadnövényeket, gombákat gyűjteni, a Bakony környéki sváb falvakban adja magát egy fermentálás workshop vagy egy közös főzés sváb fogásokkal, míg a szőlőtermesztő vidékeken a szüret lehet olyan tartalmas, különleges program, amit biztosan nem felejtenek el a résztvevők.
Agroturizmusra FEL!: inspiráló találkozások
Ilyen és hasonló programok, vállalkozási ötletek megvalósítása áll a fókuszában az egész szeptemberben zajló Nyitott Porta Napoknak, amelyeket a Kislépték Egyesület és a Herman Ottó Intézet közösen szervez. Idén már 20 tájegység 240 termelője – nagy részük nő – mutatkozik be. Szeptember 15-én pedig a Kislépték Egyesület vár minden kisvállalkozót az Agroturizmusra FEL! vállalkozásfejlesztő és közösségépítő roadshow harmadik eseményére.
Az országos, tíz állomásból álló roadshow minden programja inspiráló és gyakorlatorientált szakmai találkozó, vidéki mikro- és kisvállalkozások – különösen a mezőgazdaságban működő kistermelők – számára. Itt sok-sok jó gyakorlatot mutatnak be a résztvevők,
Noszvajon például az „ehető erdő” tematikában rejlő lehetőségeket járták körül, Orfűn egy vállalkozó azt mutatta be, hogyan készíti a kovászos kenyereit és házi csatnijait és szervez csillagnéző programokat a hozzá látogató turistáknak.
Kész szerencse, hogy a nők talán szívesebben is osztják meg egymással a tudásukat, mint a férfiak, így könnyebben tanulnak egymástól.
– Amikor az Agroturizmusra FEL! közösségépítő workshopjain a nők leülnek egy asztalhoz, rögtön szóba kerül, kinek milyen bevált fogásai vannak, vagy mire figyeljen oda, aki még nem kezdte el, hogyan tudja elindítani a programját. Sőt, sok helyen hárman-négyen összefogva szerveznek közösen programokat, egymást ajánlva a vendégeknek, így több embert tudnak bevonzani, mondjuk egy hétvégére.
Egy falusi hamisítatlan reggeli után például a vendégek délelőtt fazekaskodhatnak vagy kenyeret süthetnek, délután fűszerkeveréket készíthetnek, este pedig borkóstolón vehetnek részt az adott faluban – mondja Kujáni Katalin.
Őstermelőként könnyű elindulni
Sokan nem tudják, hogy az agroturizmushoz csatlakozni kifejezetten egyszerű: egy már működő családi gazdaság adminisztrációjára rácsatlakozni sokkal könnyebb, mint nulláról kezdeni egy vállalkozást. Néhány éve ugyanis a jogszabályok lehetővé teszik, hogy az agroturisztikai szolgáltatásokat őstermelőként, kiegészítő tevékenységként végezzék a vállalkozók. Ez azt jelenti, hogy nem kell új vállalkozást indítani vagy jelentős adminisztrációs terheket vállalniuk ahhoz, hogy kiadjanak egy vendégszobát vagy programokat szervezzenek.
A Kislépték Egyesület egész tanácsadó-hálózatot épített ki a termelők támogatására, második éve pedig élménygazda-képzést is szervez, ahol jó fogásokat és az adminisztrációs terhek leküzdését tanítja meg az élménygazdáknak.
Például azt, hogyan lehet egész évre programokat szervezni egy tejtermelő- vagy gyümölcsgazdaságban, kapcsolódva a magyar hagyományokhoz, jeles napokhoz. Az egyesület kommunikációs tréningjein pedig többek között a storytelling módszerével tanulhatják meg a résztvevők, hogyan mutassák meg magukat és a munkájukat.
Az egyesület a külföldi gyakorlatokat is figyeli, nemzetközi tanulmányutakról és konferenciákról hozza haza a jó példákat és ötleteket; ezek egy része az egyesület „Termelők és tájak” újságjában is megjelenik.
– Legutóbb például egy tajvani virágfarmon jártunk, s bár a lótuszvirágzást itthon nem tudjuk produkálni, a virágok, mint a levendula vagy a tulipán, nálunk is sokakat vonzanak. Skóciában pedig arra csodálkoztunk rá, hogy egy kecsketenyésztő hölgy a tej és a hús mellett elkezdett foglalkozni a kasmírral, helyi nőket vonva be a vállalkozásába, akikkel fonalat és ruhákat készít, workshopokat rendez.
Sok-sok kreatív ötlet van a világban, amely inspirációt jelenthetnek nekünk is, a Kislépték Egyesület pedig azon dolgozik, hogy minél több nő találja meg vállalkozóként a számítását az agroturizmusban -, mondja Kujáni Katalin.
Támogatott tartalom.
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
