A válás utáni kapcsolattartásról szóló hivatalos levelek általában nem tartoznak a szépirodalom legizgalmasabb műfajai közé. Többnyire dátumok, időpontok, hivatkozások és félreértések sorakoznak bennük. Néha azonban a mindennapi konfliktusok olyan abszurd, ironikus és már-már szatirikus formát öltenek, hogy a levelezés túlnő eredeti célján, és önálló történetté válik.
Vincler-Boros Viktória írása.
Az alábbi prózai levélváltás egy látszólag egyszerű kérdés körül forog: miért maradt el egy telefonhívás egy gyermek és külön élő szülője között? A válaszkeresés során azonban előkerül Schrödinger macskája, egy ragacsos kezű fagylaltozás, a Messenger „csendes retreat módja”, hét sikertelen visszahívás, valamint a Polgári Törvénykönyv mint váratlan mellékszereplő.
A szereplők valódi problémákat vitatnak meg, miközben a párbeszéd fokozatosan átlép a családjogi egyeztetés és a fekete humor határmezsgyéjére. A végeredmény egyszerre keserédes korrajz a modern kapcsolattartásról, és emlékeztető arra, hogy néha egyetlen elmulasztott telefonhívásból is komplett minisorozat születhet.
Kedves Éva!
- június 19-én pénteken 19–20 között nem tudtam elérni Lénát. Feltételezem, mert te nem voltál ott, ahol ő ott volt, vagy ő nem volt ott, ahol te voltál… szóval valami Schrödinger-féle családi helyzet állhatott fenn.
Messengeren írtál, amit csak később láttam, mert nálam az a csatorna már „csendes retreat módban” van. (Tudod, a sok „kedves”= sértő és zaklató üzenet miatt.) Ha fontos, SMS-t is lehetne írnod, az nálam még hangos.
Én viszont nem veled szeretnék beszélni a megbeszélt időben, hanem Lénával. Szóval nem gond, ha nem vagy ott, csak Léna legyen elérhető.
Kicsit furcsa, hogy a „te napodon” nem vagy a gyermekkel. Már csak kíváncsiságból is: hol volt a gyermek, és te hol voltál közben?
Üdv,
Ádám
Kedves Ádám!
Csak és kizárólag azért válaszolok, mert perben állunk (romantikus alaphelyzet, tudom).
Az általad felvetett „rejtélyes eltűnéses ügy” idővonalát az alábbiakban rekonstruálom, mintha egy Netflix-dokumentumfilmhez készülne:
- június 16. (kedd): jeleztem, hogy színházban leszek, kértelek hívd előbb Lénát. Nem éltél ezzel a lehetőséggel.
- június 17. (szerda): egyáltalán nem hívtad Lénát, nem is jelezted neki, hogy nem fogod
- június 18. (csütörtök): fagyizni voltunk, amikor hívtad,- bizonyíték: ragacsos kéz és fotók, plusz hívásnapló
- június 19. (péntek): előre szóltam, hogy 16:00–17:30 alternatíváról, hogy későbbi elfoglaltságom okán, kérlek hívd ekkor Lénát. Te azonban nem jelentkeztél.
- június 20. (szombat): beszéltetek,- civilizáció helyreáll
- június 21. (vasárnap): hívtál,- de letetted, Léna 7x visszahívott minden létező platformon, te: ghost mode activated
A hívásnapló nálam megvan, blockbusterként be is mutatható.
A Messenger-némításról nem tudtam, sajnos még nem kaptam meg a gondolatolvasó plugin frissítést.
A „sértő és zaklató üzeneteket írsz” állításodat határozottan visszautasítom. Ez így ebben a formában inkább kreatív írás kategória.
Kérlek, a jövőben maradjunk a tényeknél, és kevésbé a fantasy műfajnál.
Üdv,
Éva
Kedves Éva!
Kivel voltál bulikázni, és hol volt addig a gyermek?
(igen, én a lényegre koncentrálok)
Ádám
Kedves Ádám!
Tájékoztatlak, hogy 2026. június 19-én reggel előre jeleztem: a 19:00–20:00 közötti időpontban nem lesz elérhető a gyermek, viszont alternatív idősávot ajánlottam (igen, azt a bizonyos 16:00–17:30-at, amit elegánsan ignoráltál).
A gyermek 17:30-tól lefekvésig életkorának megfelelő programon vett részt, -spoiler: nem techno klubban volt.
A Polgári Törvénykönyv (igen, ő is itt van velünk) kimondja, hogy:
- működjünk együtt,
- tájékoztassuk egymást,
- és lehetőség szerint ne idegesítsük halálra a másikat.
A „nem veled szeretnék beszélni” kijelentésed különösen izgalmas, figyelembe véve, hogy ténylegesen nem is beszélünk,- csak írunk egymásnak, időnként jogi thriller stílusban.
Továbbá: a tájékoztatás kétoldalú. Jelenleg inkább egyirányú hírszolgáltatás folyik részemről, amiben te a „rejtélyes hallgatás embere” szerepét játszod.
Kérlek:
- élj az egyeztetési lehetőségekkel,
- kommunikálj normálisan,
- és hagyd abba a „vádaskodás” című sorozatot, ami nem fut a Netflixen.
Ellenkező esetben a következő évad már jogi platformon kerül sugárzásra.
Üdv,
Éva
A kapcsolattartás helyreállt. A vita nem.
De legalább született belőle egy történet, amelyben a főszerepeket egy gyermek, egy gombóc fagylalt és a Polgári Törvénykönyv játssza.
A gyermek végül beszélt az apjával. A fagylalt feltehetően elfogyott. A hívásnapló megőrizte a maga igazságát. Schrödinger családi helyzete pedig minden bizonnyal tovább él a következő kapcsolattartási hétvégéig.
A felek álláspontjai természetesen nem közeledtek egymáshoz. Cserébe újabb és újabb levelek születtek, amelyekben a szülői együttműködés, a sértettség, a humor és a jogszabályok sajátos elegyet alkotnak. Olyan elegyet, amely egyszerre tragikomikus és ismerősen emberi.
A gyermeknevelésről szóló könyvek szerint a szülőknek együtt kell működniük. A gyakorlat szerint viszont olykor már az is jelentős eredmény, ha a vita kulturált formában, megfelelő helyesírással és pontos dátummegjelöléssel zajlik.
Az olvasó pedig a levélváltás végére talán rájön: ebben a történetben nem az a kérdés, hogy ki hívott kit, mikor és milyen platformon.
Hanem az, hogy két felnőtt ember meddig képes egyetlen telefonhívásból egész évadot írni.
A következő rész elkészülte folyamatban. A szereplők továbbra sem beszélnek egymással, kizárólag írásban.
kiemelt kép: freepik
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
