Járvány, karantén, oltás, maszk, kockázati tényező, kijárási korlátozás, újabb és újabb hullám, home office. Folyamatosan jönnek velünk szembe ezek a szavak minden irányból. Csoda, ha úgy érezzük, egyre jobban nyomaszt a helyzet? Nem. Szeretnéd tudni, konkrétan mit tehetsz? Megmondjuk. Pozsonyi Rebeka cikke.
Az első hetekben talán csak azok foglalkoztak a koronavírussal, akik rendszeresen tájékozódnak arról, mi történik a világban. Mára a legkisebb falu utolsó utcájában is tudják, mi fán terem a COVID–19. Az információ utolért mindenkit, és nem is éri meg homokba dugnunk a fejünk. Senkinek sem kell törnie magát, hogy naponta többször is új információhoz jusson a járványhelyzetről, hiszen a Facebook hírfolyama önmagában is elég ehhez.
Ha úgy érzed, a tengernyi információban már nem tudsz rendet rakni, és egyre megterhelőbb a tájékozódás, ez természetes. Ez egy elképesztően nehéz feladat bárki számára. Az egyetlen, amit a frusztráló érzés ellen tehetsz, hogy tudatosan bánsz a sok-sok információval. Itt az ideje, hogy a hónapok óta minket célzó híreket, cikkeket, képeket, videókat megtanuljuk helyesen befogadni, értelmezni és a megszerzett információkat alkalmazni, ha szükséges. Ebben nyújtunk most segítséget.
Egészségműveltségünkre lesz szükség
Az egészségműveltség kifejezést az 1970-es évek óta használják és jelentését többen is meghatározták, külföldi és hazai szerzők egyaránt. (Másnéven egészségértésnek is szoktuk nevezni.) A WHO definícióját Csizmadia Péter a következőképpen tolmácsolta:
„Az emberek kognitív és szociális készsége (skills), amely meghatározza az egyének motivációját és az egyének képességét (ability), amely segítségével hozzáférnek, megértik és felhasználják azokat az információkat, amelyek elősegítik és fenntartják jó egészségüket.”
Az információszerzés összetett folyamatában tehát az egészségműveltség befolyásol minket, ez alapján hozzuk meg döntéseinket. Az egészségműveltség szintje befolyásol minket abban is, milyen forrásokból tájékozódunk, mit tartunk megbízható információnak, és meghatározza azt is, megértjük-e a látottakat, hallottakat. A koronavírusról szóló, minket szüntelenül érő információkban tehát ez a képesség fog segíteni minket eligazodni.
Hozzáférés, megértés, alkalmazás
Ebben a három lépéses folyamatban kell megtalálnunk a helyes, minket szolgáló gyakorlatot. Nézzük, mit jelent ez pontosan:
1. Hozzáférés: Milyen forrásból tájékozódjunk?
Az első dolog, amit megtehetsz azért, hogy jó információkhoz juss, hogy helyes forrásokból tájékozódsz. Helyezd előtérbe a tudományos, tényszerű kommunikációt, és válassz ki néhány olyan forrást, ami hiteles és megbízható.
Hitelességre vall:
- ha a cikk vagy hír szerzőjét megnevezték és az illető szakértő a témában,
- ha az információ tudományos jellegű, a források fel vannak tüntetve a szövegben,
- feltüntetett dátum, a hírek mindig legyenek frissek,
- az információforrás független, pártatlan minden értelemben.
Ha kiválasztottad a számodra megfelelő forrásokat – figyelve a fenti kritériumokra –, végezz el pár beállítást telefonodon/számítógépeden, hogy csak ezekből informálódj. Ezzel hihetetlen mennyiségű felesleges információt fogsz megszűrni abból, ami téged ér, és ennek hamar meg fogod érezni a pozitív hatását.
+1 fontos tipp: Dedikálj magadnak időt az informálódásra! Csökkenteni fogja benned a feszültséget az is, ha egy cikket vagy videót akkor nézel meg, amikor nem kell másra figyelned. Vagyis, ha úgy érzed, nem tudnál erre koncentrálni, akkor inkább teljesen zárd ki, és csak akkor vedd elő, ha nincs más zavaró tényező.
2. Megértés: Ne csak olvassuk, értelmezzük is az információkat.
A második lépés már fárasztóbb lehet. Hiszen, ha a cél az, hogy jól tájékozottak legyünk, nem elég, ha csak olvasgatjuk, átfutjuk ezeket a cikkeket vagy híreket. Akárcsak a magyar érettségin, vegyük elő legjobb szövegértési képességünket, és dekódoljuk az olvasottakat. Ezzel még jobban megerősítjük magunkban a kontroll érzését, hogy a sokféle szöveges, képes, videós információból kiemeljük a lényeget, ami számunkra fontos. Ha a nagy masszát ezzel eloszlatjuk, csökkenni fog bennünk a káosz okozta szorongás.
3. Alkalmazás: Rajtunk a sor, cselekedjünk helyesen.
Az harmadik lépés egyben a legnehezebb is, de megéri az energiát. A cikkekből kinyert fontos információkat magunkra kell vonatkoztatnunk, és ha érint bennünket, alkalmaznunk kell. A legegyszerűbb példája ennek a helyes maszkhasználat. Ha az általad kiválasztott forrásokból odafigyelve elsajátítottad, milyen maszkot érdemes választanod és hogyan kell biztonságosan használnod, határozottan tégy úgy.
Ha mégis ránk töri az ajtót a szorongás
Az egészségünkkel kapcsolatos helyes információszerzés egy átlagos hétköznapon talán könnyebb feladat, ezért ha ebben a szélsőséges helyzetben igencsak nehéznek érzed, az teljesen természetes. A (túl sok) információtól való szorongás pedig nem újkeletű dolog, Thomas D. Wilson már 2001-ben definiálta az „information overload” jelenségét.
Ezért legyetek türelmesek magatokkal, ha úgy érzitek, titeket is extrán megterhel a feladat, hogy egyszerre maradjatok nyugodtak és jól informáltak. A mi tanácsunk – amennyiben a fentiek ellenére a szorongás nem szűnik –, hogy olyan cselekvéssel oldd, amit egyszerűen szeretsz csinálni. Főzés, mozgás, beszélgetés egy szeretteddel, vagy akár meditáció. Mind tökéletes. És ne feledd: semmi baj azzal, ha ebben az élethelyzetben feszült, frusztrált vagy. A lényeg, hogy találd meg a számodra megfelelő utat, hogy jobban érezd magad.
| Pozsonyi Rebeka a Longevity Project csapatának tagjaként az online kommunikációért felel. A Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakán végzett. Az egészségügyi kommunikáció számára hivatás: szeretne minél több embernek segíteni, hogy egészségértési képességét fejlessze. Fontos számára, hogy kutassa és átadja az egészséggel kapcsolatos információk megszerzésének, megértésének és alkalmazásának megfelelő módját. Kiemelt érdeklődési területe továbbá a személyes orvos-beteg kommunikáció. A vállalati egészségfejlesztéssel foglalkozó Longevity Projectet Länger Jelena és Dr. Márky Ádám hozták létre. A kezdetektől fogva azért küzdenek, hogy az orvosi bizonyítékokon nyugvó egészséges életmódelvekre épülő programjaikkal a táplálkozás, a stresszkezelés, a pszichológiai rugalmasság és a mozgás terén is segítsék a dolgozók személyes fejlődését. |
Fotó: Freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
