Válasz Nórának Buda városába
Drága Nóra! Szombat lévén végre be tudtam húzódni szobám nyugalmába, hogy írjak neked.Tovább →
A hetes, a kávé meg a többi…
Régen megtanulhattam volna, hogy semmit sem lehet a szőnyeg alá söpörni. Úgyis jön egy kósza fuvallat, ami a legváratlanabb pillanatban fújja ki onnan, és akkor mindent el kell dobni, utánakapni, magamhoz szorítva lenyugodni, majd a helyére tenni.Tovább →
Miért nem szóltatok, hogy boldogtalan vagyok?
Azért nem fogjuk soha egymás kezét, mert így szoktuk meg. Azért nem megyünk soha sehova, mert nincs babysitterünk. Azért megyünk külön nyaralni, mert nem mindig összeegyeztethető a szabadsággal. Meg kell egy kis nyugi.Tovább →
Van egy titkom
Mert csak az a lényeg, hogy végre élőben is együtt legyünk. Ott ülünk majd a süti felett alkotásról, világmegváltásról, az élet nagy kérdéseiről sugdolózva minden másról elfeledkezve. Van egy közös titkunk: írók vagyunk.Tovább →
Útinapló, avagy a táskán innen és túl
Mennyi idő van hátra? Még pár óra. Na jó, ennyit már fél lábon is… Tényleg, velem szemben üres az ülés. Felteszem az egyik lábam.Tovább →
Emma né’ új élete
A fiatalságát, a szépségét, az egész lényét tékozolta el, mert nem tudta, miként kell éljen egy szingli.Tovább →
Levél drága barátnémnak Kecskemétre
Senki sem érti, de nem baj. Elég, ha ők tudják a levélpapír illatának, a postaládában talált levél örömét, és hogy az egész múltjuk, életük itt van lekötve nagy mappákban fényképekkel együtt.Tovább →
Afterparty a sürgősségin
A húgom már vár minket a klinikánál. Olyan magabiztosan, és tekintélyt parancsolóan masírozik az épületek között, mint egy hadvezér.Tovább →
Támogatás
Független magazinként nem áll mögöttünk egy nagy médiacég sem. Ez adja a szabadságunkat, hogy olyan témákat is megírhatunk, amelyről máshol nem igazán olvashatsz. Megköszönjük, ha támogatsz minket, hogy továbbra is írhassuk cikkeinket.
