Állandóan fáj a fejem, fáradt vagyok, mégsem tudok aludni. Mindent elfelejtek, semmire nem bírok odafigyelni. Borzalmasan feszült, állandóan ideges vagyok. A legkisebb hibák is kiborítanak, hol üvöltök, hol mély letargiába esem. Nem vagyok jó anyja a gyerekeimnek, gyakran kapom azon magam, hogy rajtuk vezetem le a feszültséget. Nem vagyok jó feleség sem. Azt sem tudom, mikor bújtunk utoljára össze a párommal, a libidóm mintha nem is létezne.
Depressziós vagyok… legszívesebben csak bámulnám a plafont, egyedül. És ez már hetek óta tart.
A stressz modern világunk része. Egy válaszreakció arra, ha a szervezetünket valamilyen erősebb igénybevétel, mentális nyomás éri. Mindenhol jelen van, olyannyira, hogy lassan a stressz érzését normális állapotnak tekintjük. És tulajdonképpen az is, hiszen
a stressz a szervezet felkészülése a ,,túlélésre”, válasz egy észlelt fenyegetésre.
Rövid távon nem is okoz gondot, hiszen amint a stresszt kiváltó nyomás megszűnik, a szervezet visszaáll a normál működésre.
Milyen folyamatok zajlanak le szervezetünkben stressz esetén?
Stressz esetén a testünk stresszhormonokat termel, például kortizolt és adrenalint. Ezek olyan kémiai hírvivők, amelyek arra késztetik a szervezetünket, hogy megfelelően reagáljon a fenyegetésekre. Először agyunk felismeri a fenyegetést, majd üzenetet küld endokrin rendszerünknek, amely hormonokat termel, ezek pedig fel- vagy leszabályozzák a szervezet rendszereit.
Ez a válasz előnyös számunkra, ha stresszes helyzettel nézünk szembe. Növeli éberségünket és erőnket, és lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljunk.
Stressz során aktiválódik az immunrendszer, felgyorsul a pulzusszám, több vér áramlik az aktív izmokhoz, nő a vércukor koncentrációja, gyorsul a sejtek anyagcseréje. Ugyanakkor a szervezet más rendszerei, például az emésztés, sebgyógyulás leszabályozódnak.
Kis sorozatokban a stressz létfontosságú. Rövid távon növeli az energiát, javítja a kognitív funkciókat, élesíti a gondolkodásunkat, növeli az ellenálló képességet és motivál bennünket a napi kihívások teljesítésére és az életcélok elérésére.
Ám a stressz az ellenségünké válik, ha állandósul. Hatással van az életminőségünkre, tartósan számtalan betegség, tünet okozója.
Ha ugyanis a stresszt okozó hatások nem szűnnek meg, a szervezet nem tud megnyugodni, regenerálódni, aminek végül betegség, akár súlyos betegség a következménye.
A stresszt ma már gyakran elfogadjuk a siker áraként mind a munkahelyen, mind az élet minden területén. Nem foglalkozunk a tünetekkel, ennek eredményeként pedig egyre több ember kerül krónikusan stresszes állapotba, ami hatalmas terhet ró a szervezetre.
Mi a krónikus stressz?
Kétféle stressz létezik: akut (vagy normál) és krónikus. Általánosságban a stressz jön és megy, ám krónikussá válik, ha a stressz nem múlik el, és tartósan nyomást helyez a szervezetre.
A krónikus stressz figyelmeztető jelei
Számos testi és lelki figyelmeztető jel utal rá, ha a stressz problémássá válik. A fáradtság, a fejfájás, az izomfeszülés, a fogcsikorgatás, a libidó elvesztése, valamint a gyakori fertőzések vagy betegségek a krónikus stressz leggyakoribb fizikai jelei és tünetei.
Egyéb tünetek is megfigyelhetők:
1. Érzelmi túlterheltség
Ha mindennapi helyzetekre, eseményekre, emberekre az átlagostól eltérően reagálunk, ha az érzelmi reakcióink jelentősen megváltoznak, az jelezheti a stresszt. Az érzelmi változások, amelyekre figyelni kell:
- Érzelmesebbek vagyunk a szokásosnál vagy éppen sokkal ingerlékenyebbek
- Terheltnek, levertnek és tehetetlennek érezzük magunk, gyakran szorongunk
- Gyengül a memóriánk, nem tudunk odafigyelni
- Határozatlanok vagyunk
- Nehezen oldunk meg problémákat
- Elveszik a humorérzékünk
2. Változások az étvágyban és az emésztésben
Az agy és a bél szorosan összefügg, így a stressz az emésztőrendszer minden részét érinti. A stressz számos funkciót akadályozhat. Növelheti a gyomorsavat és emésztési zavarokat okozhat. Székrekedést, hasmenést vagy hányingert, görcsöket, gyulladást és a bélbaktériumok egyensúlyának felborulását is előidézhet.
Stressz alatt jellemzően étvágyunk sincsen, amikor azonban a stressz krónikussá válik, a szervezet zsíros és energiadús ételekre vágyik.
A krónikus stressz befolyásolja az étkezést és a súlyszabályozást; innen ered a „stresszevés” kifejezés. Tehát, ha egyre gyakrabban nyúlunk édes, sós és zsíros ételekhez, annak a jele lehet, hogy stressztől szenvedünk.
3. Alvás
A krónikus stressz az alvásunkra is jelentős hatással van. Szabályozza az alvási ciklust, álmatlanságot és más alvászavarokat okoz, az alváshiány pedig még tovább rontja az állapotunk. Így alakul ki egy ördögi kör.
A krónikus stressz kezelésének módjai:
A krónikus stressz jelenségét semmiképpen nem célszerű figyelmen kívül hagyni, akár segítséggel is, de lépéseket kell tennünk megszüntetésére.
Állítsunk fel határokat: Határozzuk meg azokat a feladatokat, amelyekről úgy érezzük, feltétlenül el kell végezni a túléléshez, minden mást halasszunk el. Ha kell, kérjünk segítséget a feladatok elvégzéséhez. Semmiképpen ne vállaljunk további kötelezettségeket, amíg úgy nem érezzük, hogy a stressz elmúlt. A nem alapvető kötelezettségek mérséklése fontos a krónikus stressz csökkentése érdekében.
Beszéljünk szeretteinkkel: Stressz esetén fontos, hogy állapotunkat megbeszéljük a hozzánk közel állókkal, tudassuk velük, hogy nehéz időszakot élünk át, kérjünk segítséget.
Tegyünk lépéseket a javulás érdekében: Bár stresszes állapotban sem koncentrálni, sem erőfeszítéseket tenni nem könnyű, érdemes megpróbálni mindent annak érdekében, hogy az állapot megszűnjön. Meg kell próbálni megerősíteni az egészségünk, hogy legyen energiánk és erőnk megbirkózni az előttünk álló kihívásokkal.
Egy kis lépés, mint például a koffeinfogyasztás visszaszorítása, pozitív hatással járhat. Hasonlóképpen, egy gyors séta vagy más aerob tevékenység is növelheti az energia- és koncentrációszintet, és csökkentheti a szorongás érzését. A fizikai aktivitás növelése is segít csökkenteni a stresszhormonok termelését. Ha pozitív lépéseket teszünk az egészségünk érdekében, az segít kezelni a stresszt.
Javítsuk az alvás minőségét: A krónikusan stresszes emberek gyakran szenvednek alváshiánytól. Fontos, hogy lépéseket tegyünk az alvás minőségének javítására. Fontos a napi 7-8 óra alvás. Ha lehetséges, távolítsuk el a hálószobából az olyan zavaró tényezőket, mint a televízió és a számítógép.
Segíthet a pihentető zene, relaxáció. Közvetlenül lefekvés előtt kerülni kell a nehéz étkezést vagy az intenzív testmozgást.
A krónikus stressz számos negatív hatást gyakorolhat életünkre, mindenképpen fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül, tegyünk lépéseket a megszüntetésére.
kiemelt kép: freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
