Több ezer végzős egyetemista követeli, hogy idén is töröljék el a diplomához szükséges nyelvvizsga-kötelezettséget. Igencsak elkeserítő, hogy 2022-ben a diploma előtt állók számára egy idegen nyelv megtanulása csak felesleges nyűg, amitől szabadulni akarnak. Hogy lehet, hogy a nyelvtudás még mindig alku tárgya?
A diplomának 2005 óta feltétele a nyelvvizsga, de egy enyhítés miatt tizenöt évre visszamenőleg mindenki megkapta, nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is. Most néhány nap alatt több ezren írták alá azt a petíciót, amellyel végzős egyetemisták szeretnék elérni, hogy idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól. De miért is?
Arról most ne beszéljünk, hogy ez az intézkedés mennyire teszi hiteltelenné a jogszabályalkotók munkáját és megkérdőjelezhetővé a szándékot, hogy a helyüket a világban megtaláló, használható tudással és korszerű szemlélettel rendelkező szakembereket képezzünk.
Számomra sokkal érdekesebb az az ellenállás, hogy erre a feltételre miért tekintenek mumusként az egyetemisták és főiskolások.
Azok a diákok, akik több év tanulással elvileg elsajátítják egy szakma minden fortélyát, és nyilván eszük ágban sincs leállni vitatkozni a proffal, hogy ennek vagy annak a témakörnek az ismerete miért feltétele a sikeres vizsgáknak.
Az idegen nyelv ismerete ma már alap. Lenne.
Diplomát szerezni annyi, mint belépni az értelmiségiek táborába, aki pedig ebben a ligában játszik, az igenis tudjon megszólalni idegen nyelven. Erről vitatkozni szánalmas és az én szememben szegénységi bizonyítványt jelent, amit ugye valóban könnyebb felmutatni, mint a nyelvvizsgáét.
Idegen nyelvet beszélni és megértetni magunkat a világban nem kötelesség, hanem alapvető igény kellene, hogy legyen.
Elvárás magunkkal szemben, hiszen a nyelvtudás kaput nyit a világra, a tudásra, az emberekre. Attól, aki ezt fiatalként, 2022-ben nem érti, hogyan várhatnánk el a folyamatos fejlődést, a magas színvonalat, a haladást a korral, a szakmája iránti elkötelezett kíváncsiságot?
Tőlünk nyugatabbra természetes, hogy a sarki boltostól az általános iskolásig szinte mindenki megérteti magát legalább angolul, s nem kérdés, hogy a nyelvtudás ugyanúgy alapkészség, mint az, hogy valaki tudja kezelni a számítógépet. Mert kifogásokat keresni könnyű, de az igazság az, hogy egy középfokú nyelvvizsgát megszerezni nem egy agysebészet – bár nyilván nem adják ingyen -, és nehezen tudom elképzelni, hogy három-négy év alatt ne lenne rá képes bárki, akiben csak egy szemernyi akarat is lakozik. (Ha kicsit több is van benne, akkor a léc már a középiskola alatt is bőven megugorható.
A számok siralmasak, minden szempontból.
Egy három évvel ezelőtti felmérés szerint az Európai Unión belül csak két országban beszélnek kevésbé idegen nyelveken, mint nálunk, a 15 és 30 éves kor közötti fiatalok az összes uniós tagállam közül Magyarországon mutatják a legkisebb hajlandóságot az idegen nyelvek tanulására, de még a gimnáziumi tanárok fele sem tud semmilyen idegen nyelven.
Igen, vannak – kevesen -, akik számára tényleg komoly nehézséget jelent a nyelvtanulás. Van, aki három gyerek mellett, a beteg édesanyját ápolva, vagy éppen minimálbérből élve próbál továbblépni, de biztos vagyok benne, hogy a tiltakozók többsége nem ilyen. Ők egyszerűen a megúszásra játszanak. Hivatkoznak többek között az – egyébként valóban harmatgyenge – állami nyelvoktatás színvonalára, pedig nyelvvizsgázni ma már messze nem olyan, mint huszonöt éve, amikor szorongva hallgattuk a recsegő magnófelvételt az egyetlen államilag elfogadott, Rigó utcai vizsga teljesítésekor. Nyelvet tanulni is nagyon más már: applikációk, idegen nyelvű filmek, sorozatok, weboldalak ezreivel tanulhatunk, ki-ki a személyisége szerint.
Lehet tehát a kifogásokat sorolni, izomból és dacból ellenállni az elvárásoknak – nemcsak az oktatási rendszer, hanem valójában a modern világ elvárásainak -, de aki a hazánkon kívül sehol nem beszélt magyaron kívül nem tud megszólalni semmilyen más nyelven, az önmagát minősíti.
Fotó: Freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
