Kreatívak, kommunikatívak, és nem ijednek meg egy Pinterest-táblától a női mesterek – nem véletlen, hogy sokan szívesebben dolgoznak velük, mint a klasszikus szakikkal. Van, aki pénzügyesből lett burkoló, más kommunikációs területről váltott, s mindannyian élvezik a gyors sikerélményt nyújtó kétkezi munkát.
– Ez a munka más agyterületeket mozgat, mint amelyeket eddig használtam. Az állandó nyomás és felelősség helyett itt a részletekre figyelek, el tudok mélyülni bennük, a munkám az itt és mostban tart, fogalmazza meg Balassa Zsófia, a Mesternők közösség egyik tagja, mit szeret leginkább új, választott szakmájában.
– Amikor az első falamat raktam, észre sem vettem, úgy elment öt óra… A munkának van eleje és vége, nem egy folyamatosan hömpölygő, nyomasztó feladattömeg, és közben tudom szabályozni a saját leterheltségemet.
Zsófi egy civil kulturális egyesület gazdasági vezetőjeként éppen burkolónak tanul, mint mondja, „ahogy a munkahelyemen, a társulatnál folyamatosan újragondoljuk magukat, most én is ezt teszem”.
A színháztörténész és pénzügyes végzettségű szakember számára tavaly év végére vált kérdésessé, hogy a független kulturális munka meg tud-e teremteni egy egzisztenciát.
A váltáson gondolkodva tudatosan olyan munkát keresett, amely teljesen más világ:
ami nincs kitéve a közéleti, politikai eseményeknek, univerzális, bárhol végezhető, amit nem fog bekebelezni öt éven belül a mesterséges intelligencia, és nem kell hozzá saját műhely sem, többmilliós befektetéssel.
Olyat, aminek nem kell piacot teremteni és amit nem lehet mással kiváltani. A burkolás minden kritériumnak megfelelt, a kötetlen időbeosztás pedig Zsófi szerint mindent megér. Mert bár felmerült, hogy elmehetne pénzügyesnek egy multihoz, onnan aligha tudna eljönni háromkor, hogy odaérjen a gyerekért az óvodába…
„Fel tudná hívni a férjét?”
Zsófi és férje közben családi házba költözött, és kiderült, milyen nagy örömét leli a kétkezi munkában, barkácsolásban, bútorfelújításban, és az is világossá vált számára, hogy a burkolás az egyik kritikus pont a felújítás során. Na meg az, hogy a nők perifériára szorulnak, amikor szakemberekkel kell tárgyalniuk…
– „Belekeveredtem” egy hobbi lakberendező csoportba, ahol láttam, hogy nagyon sok lakásfelújítást a nők koordinálnak.
– Mert ők vannak otthon a gyerekkel, mert konkrét elképzeléseik vannak, ami nem is csoda, hiszen a lakás nagy részét intenzívebben használják, mint a férfiak, például ők takarítanak.
– Rengeteg történetet olvastam arról, mennyire nehéz együttműködniük a nőknek a régi vágású szakemberekkel,
akik sokszor eleve a „fel tudná hívni a férjét?” kérdéssel indítanak, mintha elképzelhetetlen lenne, hogy egy nővel is lehessen érdemben egyeztetni… A többségük abszolút nem tekinti partnernek és nem veszi komolyan a nőket, meséli Zsófi.
– Úgy gondoltam, van abban perspektíva, hogy beálljak az „újhullámos” szakik közé, akik nem szaladnak ki a világból, ha mutatnak nekik egy Pinterest-táblát, nem ragadnak bele az „így szoktuk” mentalitásba, nem bánják, ha egy kicsit gondolkodniuk kell egy-egy feladaton, és gondolnak például a takaríthatóságra is.
– Nyilván vannak ilyen típusú férfi szakemberek is, de tudom, hogy egy nő sok szempontból előnyben van.
Zsófinak még egy éve van hátra a gyesből, éppen időben vágott hát bele a tanulásba, ami teljes állás és két gyerek mellett kivitelezhetetlen lenne. Környezetében voltak szkeptikus hangok, legtöbben az egészségét féltették, de Zsófi erre is talál megoldást.
– Hiszem, hogy jó eszközökkel és megoldásokkal minden áthidalható, meg lehet például tanulni, hogyan és mennyit lehet egészségesen emelni. Már el is kezdtem tornázni, hogy bírjam a strapát!, mondja nevetve.
Biztos, ami biztos, kikérte néhány női burkoló tanácsát, akik mindezt megerősítették, ráadásul vállalkozóként rajta múlik, mennyi és milyen munkát vállal el.
Áprilisban végez az egyéves képzésen, ahol ketten vannak nők, s bár fel volt készülve a szexista megjegyzésekre, csak segítőkészséget tapasztalt.
– Imádom a gyakorlatot, jó érzés, ahogy a helyükre kerülnek a dolgok és kialakul egy szép felület. Aki olyan, mint én, szeret rendszerezni, listákat készíteni, szereti a pontos dolgokat, az érti ezt!, árulta el.
„Meglepődtem a hatalmas érdeklődésen”
Zsófi a Mesternők Facebook-közösség tagja, melyet Szél Felícia alapított. Az ő karrierváltása sem mindennapi: kommunikációs területről váltott villanyszerelésre, igaz, akkor már több éve újítottak fel házakat a férjével. Felícia történetét bővebben itt írtuk meg.
– A villanyszerelés gyors sikerélményt és azonnali visszacsatolást nyújt. Ha elkészítek egy hálózatot és a végén felgyullad a fény, akkor tudom, hogy jól dolgoztam.
Ez nagyon logikus munka, de kell hozzá kreativitás és problémamegoldó képesség is, hiszen minden ház, minden megrendelő igénye egyedi – sorolja a szakmája szépségeit.
Annak ellenére, hogy a villanyszerelő-képzésen jó társaság gyűlt össze, Felícia érezte, hogy mivel ez egy férfias szakma, férfias kommunikációval, egy nő jelenléte megboríthatja a megszokott rendet.
Ezért, akármennyire is elismerték, nem hívták például közös munkákra…
Nemcsak ezért kereste a női szakik társaságát, szerette volna valakivel megbeszélni a szakmai kérdéseit, tapasztalatait is.
Valakivel, aki megérti, hogy a nőknek másféle szerszámokra van szükségük, vagy átérzi, átéli a család melletti vállalkozás lelki nehézségeit.
– Amikor elkezdtem hozzám hasonló női szakembereket keresni, meglepődtem a hatalmas érdeklődésen. A „mesternők” mellett jelentkeztek „sorstársak”, akik éppen fontolgatták a karrierváltást, és kiderült az is, milyen sokan szeretnének inkább női mesterekkel dolgoztatni, beszél a tapasztalatairól.
A Mesternők Facebook-csoportnak már 150 tagja van, igaz, ebben a kapcsolódó szakmák – például a belsőépítészet vagy a generálkivitelezés – képviselői is benne vannak. Egyik céljuk a szemléletformálás, a sztereotípiák megszüntetése, emellett szeretnének támogató hátteret nyújtani a vállalkozó szellemű mesternőknek.
„A több lábon állásban hiszek”
Köztük Nádas Eszternek, aki kisebbség a csapatban, ő ugyanis nem homlokegyenest ellentétes szakmából érkezett: festőművészként cserélte le a vásznat a falra, s most szobafestőként dolgozik.
Sokan rögtön elkönyvelik dekorációs festőnek, pedig – bár azt is szívesen csinálja – klasszikus szobafestő-munkából van a több.
Eszter egy válás után váltott, amikor a COVID miatt a babahordozási tanácsadói munkájának is vége szakadt.
– Egy egészségügyi probléma miatt a hangom is elment egy időre, lelkileg sem voltam jól, márpedig egy segítő szakmában egyik sem előny – mondja.
Egy másik szobafestő lány Facebook-hirdetésére figyelt fel közel három éve, akivel rövid ismerkedés után összeálltak néhány közös munkára.
– Festettem már falat korábban is, az pedig hatalmas előny volt, hogy a kezemben alapból benne vannak a mozdulatok, ahogy azt is tudtam, hogy kell elérni az ideális festékállagot, vagy hogy kell fogni a hengert, hogy egyenletes legyen a festék, mondja.
Az anyagismeretbe, glettelésbe és más kapcsolódó munkákba menet közben beletanult, „amihez nem értek, azt nem vállalom el” filozófiája pedig egyszerűbbé tette a vállalkozást.
Ma már ezermester párja is segít neki háttérmunkákban, így gyorsabban halad, de a legnagyobb fejtörést nem a munka technikai része, hanem az időbeosztás jelenti számára.
– Gyerek mellett nagyon jónak kell lennem ebben, leginkább az apás hétvégéket használom ki. Különösen nehéz összehangolni a különböző munkafázisokat, száradási időkkel együtt, komoly agymunka és viszi a mentális energiát kisakkozni, hogy ne legyen üresjárat, mert édesanyaként az idő a legnagyobb kincs, mondja.
Na meg a szabadság, teszi hozzá, majd elmeséli, micsoda euforikus érzés volt az elején megtapasztalni, hogy maga osztja be az idejét, és el tudja tartani magukat a munkájából. Mellette jut ideje a szívszerelem filmes munkákra – a díszletfestésben kiélheti a kreativitását -, és a művészetet sem adta fel, képeket fest, kiállít, pályázik.
A szobafestésben is azt szereti, ha nem unalmas, egyszínű felületeket kell festenie, hanem a megrendelővel közösen ötletelve dől el, mi kerüljön a falra. Mint például arra a tűzfalra, amelyre egy hegyes-dombos tájat álmodott.
– A több lábon állásban hiszek, a személyiségemből adódik, hogy nagy igényem van a változatosságra. A szobafestés az egyik, anyagilag bejött és ez most jó, biztonságot ad, hogy mindig vissza tudok nyúlni hozzá, mindig lesz rá kereslet, véli Eszter.
Képek: a cikkben szereplők saját fotói
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
