
Kávé, villamos, balettóra – mit ér egy nő negyven felett?
Húsz éve még azt gondoltam, egészen más dolgokra leszek büszke negyven felett. Mondjuk azt is gondoltam, hogy negyven felett már nem is élnek emberek.Tovább →

Húsz éve még azt gondoltam, egészen más dolgokra leszek büszke negyven felett. Mondjuk azt is gondoltam, hogy negyven felett már nem is élnek emberek.Tovább →

Amikor utoljára találkoztunk a nagy mamámmal, gyengélkedett. Nem is jutott eszembe a könyv, ő pedig nem kérdezett róla.Tovább →

Mostanra egésszé váltam, így tisztán és világosan meg tudom fogalmazni ebben a levélben, hogy milyennek szeretnélek.Tovább →

Lehetett-e volna más az élet? Ha választhatok? Ha én választok? Milyen lett volna az igazi Rózsa? Nem apám lánya, nem Vágány mérnök úr felesége, nem Magdi és Lujza anyukája. Csak Rózsa.Tovább →

Mióta havazik, a varjak is megjelentek a város felett, éppen itt sétálgat most is egy az ablak előtt, közben a térkőhöz verve töri a fák alól gyűjtött diót.Tovább →

Feri bácsi lassan hűlő holtteste pedig eközben már gondjai nélkül, csendesen feküdt a hirdetőparaván mögött, elnyúlva a posta hideg kőpadlóján…Tovább →

És ahogy lenni szokott: a történelem ismétli önmagát, akár generációkat átugorva. Én, az unoka ugyanazt csináltam végig alig nagykorúként, mint nagyanyám.Tovább →

Végre megérkezik az orvos, mosolyogva, megnyugtató hangon kérdezi, hogy vagyok, aztán mesél a műtétről. Megtudom, hogy nézek ki belülről és mik a lehetőségeim, merthogy a meddőségemen szikével sem lehet segíteni.Tovább →

Biztos vagyok benne, hogy anya volt. És üzenni akart nekünk valamit.Tovább →

Fel sem tűnt, de a férfi már akkor leosztotta a lapokat…Tovább →

Ülök a buszon, párás az idő, csúnya arcát mutatja a november. Nézek ki az ablakon és egyszer csak meglátom a járdán caplatni nagyanyámat. Megy át a szomszéd faluba vásárolni beteg nagybátyámnak. Náluk, a kis faluban már nincs bolt. Vagyis van, de egy héten csak kétszer, kedden és pénteken nyit ki. És piszok drága. Novella.Tovább →

Az apám. Ma már különösebb neheztelés nélkül képes vagyok elmenni a sírjához. Ahogy élt, úgy is ment el.Tovább →
Független magazinként nem áll mögöttünk egy nagy médiacég sem. Ez adja a szabadságunkat, hogy olyan témákat is megírhatunk, amelyről máshol nem igazán olvashatsz. Megköszönjük, ha támogatsz minket, hogy továbbra is írhassuk cikkeinket.
2026 © NŐI VÁLTÓ - Minden jog fenntartva | Weboldal: Tudatosweb