ALFA HÍMMEL a csalitosban
A pandémia alatt szoktam rá a hegyre. Általában futást imitálva vonszoltam magam a Hármashatárhegy erdei útjain, szentségelve, lihegve.Tovább →
Ha megölted volna, már szabadultál volna! – novella
„Az ex megint szidott, minden hülyeséget összehordott rólam, hogy verem őket, meg hogy elhanyagolom őket, meg alkalmatlan vagyok és elmebeteg, a gyámos meg le se bírta állítani. Szerintem félnek tőle.” – Novella.Tovább →
Arról mondott le, amire a legjobban vágytam – novella
„Terhes vagyok! – mondta, nekem pedig megdobbant a szívem. A szememben öröm villant, de ránézve összeszorított szájára, komoly szemére és borús arcára, azonnal rájöttem, nem ünnepelni jöttünk.” Novella.Tovább →
Szilvalekvár
Ilyennek kell lenni ennek a szilvának? – futott át hirtelen az agyán. Most jutott el a tudatáig, hogy elég puhának érezte a zacskón keresztül, amikor betette a nagy szatyorba.Tovább →
Drága Apcikám! – novella
Játszani annyira nem tudok ott, mert nincsenek játékaim nála. Apukám azt mondta, hogy nem is kell játék. Nem baj, nálam szokott lenni a telefon. Novella.Tovább →
Búcsúzik a nyár – novella
Élvezem, hogy meztelen karom végre borzong a hűvös levegőben. Megállok. Megjegyzem a jelentéktelen pillanatot, amikor átlépek az őszbe. Isten veled, Nyár!Tovább →
Felícia – novella
Büszke voltam, hogy csak sikerült, itt ez a hófehér szépség, pont ilyet szerettem volna. Sportos és vagány volt, a legjobban vezethető kocsi, amiben ültem. Novella.Tovább →
Szép remények – novella
A nő a reggeli kávéja mellett ült.
Nehéz éjszakán volt túl.
Aggódott a lányáért – és közben a lelke hullott darabokra. Novella.Tovább →
„Kicsit megint megsiratom magamban, csendben, mint gyerekkoromban” – Egyszer talán megérkezem, novella
Amíg úton voltunk, nyugalom volt körülöttem. A mindennapi élet gondjai, feszültségei tovatűntek, még a frusztrált szülőkből is. De amikor elértük a célt, vége lett az álmodozásnak, ott meg kellett érkezni a valóságba is újra, s az nehezen ment.Tovább →
Drága Józsim! – novella
Nem volt agresszív az én Józsim! Sose vert meg. Egyszer adott egy nagy pofont, hogy nekiestem a falnak, és felrepedt a szememnél.Tovább →
„Gyerekkorom eszenciája. Csalódottság, tehetetlenség, magány, miközben anyám vasal” – Első emlékem, novella
Nem tudom, anyám emlékszik-e erre egyáltalán. Nem kérdeztem. Neki biztos nem volt olyan jelentős az a reggel. Ketten maradtunk az unalmas lakásban mégis magányosan.Tovább →
Pályaválasztási tanácstalankodó – novella
Hajni igazából sohasem tudta, mi akar lenni. Idegesítette, amikor kisiskolás korában kérdezgették széles vigyorral a nénik és a bácsik: Naaa, és mi leszel, ha nagy leszel? Honnan tudjam??? – novella.Tovább →
Támogatás
Független magazinként nem áll mögöttünk egy nagy médiacég sem. Ez adja a szabadságunkat, hogy olyan témákat is megírhatunk, amelyről máshol nem igazán olvashatsz. Megköszönjük, ha támogatsz minket, hogy továbbra is írhassuk cikkeinket.
